Hannu Rajaniemi - Fraktálherceg

Ad astra kiadó, 2013
Oldalak száma: 352
Fordító: Juhász Viktor

Fülszöveg:
"Jean le Flambeur, a Naprendszer legtehetségesebb mestertolvaja élete egyik legnehezebb munkájára készül. A Schrödinger-doboz, amelyet megpróbál feltörni, valószínűleg a szabadulását rejti vagy mégsem? A helyzetet nem könnyíti meg a nyakára küldött fejvadász sem, az űrhajóját pedig eleven falja fel egy másik ellenség.
Eközben a Föld utolsó városában, ahol a mesék tiltottak, a dzsinnek pedig valódiak, egy fiatal lány megpróbálja visszanyerni a családja jóindulatát: ez az egyszerű feladat azonban rendkívül hamar egy életveszélyes játszma közepébe sodorja.
Hannu Rajaniemi a Kvantumtolvaj folytatásában visszatér sziporkázóan ötletes univerzumába, ahol Jeant és Mielit ismét rendkívüli helyszínek, fontos válaszok és még nagyobb horderejű kérdések várják."

A történet ott folytatódik, ahol a Kvantumtolvaj véget ért.

Az események két szálon futnak, majd egyszer csak egymásba olvadnak és minden elnyeri az értelmét.

A helyszínek is váltakoznak. A hajón Mieliék életét követhetjük nyomon, míg a bolygón Tavaddudék nyomozását figyelhetjük.

Az elején engem még Tavaddud –ék szála jobban megfogott. Tetszett az Ezeregy éjszakai meséihez hasonló felépítés és az a világ, amit az író felépített.

A karakterek között is történnek változások. Az új szereplők közül Tavaddud karaktere a legérdekesebb számomra, ahogy próbál megfelelni a családi elvárásoknak, ugyanakkor a saját útját is járja. Segít a nyomozásban, miközben ő maga vezet be minket a világába.

Mieli múltjáról is többet megtudhatunk, egyre jobban kiismerhetjük, így a cselekedetei is értelmet nyernek.

Ismét egy pörgős, eseményekben gazdag történetet sikerült összehoznia a szerzőnek, ami egy pillanatra sem hagy nyugtot az olvasónak. Az első rész után nem tudtam, mire számíthatok, féltem, hogy nem tudja ugyanazt a színvonalat hozni, amit a Kvantumtolvajnál annyira megszerettem, de szerencsére nem laposodott el a történet.

Annak ellenére is, hogy újabb fejtörést okoztak az új idegen szavak, újítások és azok megértései, még mindig azt gondolom, hogy az egész tudományos rész tálalása annyira egyszerű, és könnyed, hogy nem kell különösebb tudás hozzá, hogy megértsük, minden a helyére kerül idővel.