Kiadás: Alexandra
kiadó, 2014
Első megjelenés: Scarlet, 2013
Oldalak száma: 496
Fordító:
Bujdosó István
Sorozat: Holdbéli krónikák
Fülszöveg:
„Cinder, a kiborglány kalandjai folytatódnak - éppen
szabadulni próbál cellájából, de még ha sikerül is neki, ő lesz a
Nemzetközösség legkeresettebb szökevénye. Eközben franciaföldön nyoma vész egy
idős asszonynak, Michelle Benoit-nak, gyönyörű és makacs unokája, Scarlet pedig
rendületlenül keresi. A vörös hajú francia szépséggel a nyomozása során egyre
különösebb találkozások történnek. Megismerkedik Farkassal, az egyszerre vonzó
és ijesztő pankrátorral, akivel együtt erednek a rejtélyek nyomába. De a
rejtélyek csak sokasodnak, miután megismerkednek Cinderrel. Ahogy közös erővel
próbálják megakadályozni, hogy Levana királynő végveszélybe sodorja a Föld
teljes lakosságát, lassanként fény derül arra is, mi köze egymáshoz Scarletnek
és Cindernek...”
Nehéz erről a történetről úgy írni, hogy ne legyek
spoileres, de megpróbálok.
A Piroska és a farkas mintájára megírt történetet meglepően
jól ötvözte az előző résszel, amiben Hamupipőke történetét vette alapul.
A scifi köntösbe öltöztetett történetben folytatódik
Cinderék menekülése, miközben megismerhetjük Scarletet (Piroskát) és a
pankrátorként élő Farkast.
Végig három szálon fut a történet. Láthatjuk Cinder
menekülését, Scarleték nyomozását az eltűnt nagymama után és Kai herceg
vívódását is, ahogy próbál eleget tenni a Levana követeléseinek.
Kai szálát éreztem a leginkább feleslegesnek végig,
nem kötött le igazán, mert nem is tudtunk meg belőle semmi eget rengetően nagy dolgot,
de az utolsó fejezete hatásos lett, és ez viszi előre a történetet, bár
meglepetést nem igazán okozott, várható volt, hogy ez lesz a vége.
A legjobban Scarlet és Farkas szála tetszett. Szerelem, árulás, harcok. A kisvárosból egyenesen
a fővárosba mennek követve a nyomokat. Ebben a szálban Piroska és a Farkas úgy
tűnik, összemelegednek, miközben a nagymamát keresik, akit kivételesen nem a
Farkas bántott. legalábbis nem ez a farkas.
Párizs lerombolt képe, és az operaház helyszíne
nagyon bejött. Az egész remek alapot adott a baljós eseményeknek. Megalapozta a
hangulatot. Az akció jelenetek ütősek, érezhető a feszültség, és egy percre sem
éreztem unalmasnak.
A másik szálban Cinder szökésével folytatódik az
előző kötet, azonban kap maga mellé egy kéretlen társat is, így már egy önmagát
agyonfényező „kapitánnyal” együtt kénytelen menekülni. Jó párost alkotnak, vannak
jó pillanataik, a kapitány igazi nőcsábász, még az úrhajó oldalára is egy pucér
nő van festve. De azért ő is tud
harcolni ha kell.
Amikor Cinder és Scarlet szála összefut és egymásba
fonódik, már négyen menekülnek tovább és sajnos itt véget is ér a történet.
Pont a legjobb résznél persze…
Idézet:
„ Farkas teste megmerevedett, de Scarlet ügyesen hátrahúzta a fejét, hogy a szemébe
nézhessen. A férfi szája vicsorogva széthúzódott, de ő csak a szemét nézte.
- Hagyd abba, Farkas! Már nem közéjük tartozol”
/ Scarlet, 426.
oldal /
Spoiler:
A kedvenc részem:
Amikor az
operaházból Scarletnek és Farkasnak sikerül kimenekülni, és megjelennek
Cinderék és a holdbéli varázsló a többi farkas szolgával. Feszült, dinamikus
rész. Cindernek itt válik egyértelművé, hogy miért is félhet tőle Levana
királynő, hiszen képes irányítani a katonákat, és megöli a varázslót is.
Ezután fonódik össze négyük sorsa.
50
könyv 1 év alatt kihívás:
Gondolkodtam, melyik kategóriába tegyem bele.
9. Egy könyvet, amit nő írt.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése