On Sai - Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál

Kiadás: Könyvmolyképző kiadó, 2013

Oldalak száma: 508

Fülszöveg:
"Calderon kapitány élete pokol: a sajtó árulónak hiszi, a nemesi körök megvetik, ráadásul még az űrhajón is próbára teszi türelmét a nőkből álló legénység. Calderon el akar jutni a hadgyakorlatra, nehogy merényletet kövessenek el a császár ellen, de áldásos tevékenységének hála a Ferrero Ház a bukás szélén táncol.Ami a legbosszantóbb, Taina körül is felbukkan egy jóképű, szőke szamuráj.
Calderon kénytelen cselekedni, bár nem épp úgy, ahogy mások várják.

Taina élete is kemény. A nagyapja férjjelölteket válogat, ám a lány megsejti, hogy a szamurájokat nem a keze érdekli, hanem egy érthetetlen politikai játszma.
Kicsoda ő? Miért irtották ki a család Tivesgei-ágát?
Barátja vagy gyilkosa a szamuráj, aki a nyomában jár?
Taina csak két dolgot szeretne: nyugalmat és Calderont.

A fiatal főnemes és a makacs japán lány összefog a Birodalom megmentéséért. Azonban most Sexert báró az ellenség, aki mindenkinél ügyesebben űzi a Játékot.
Vajon sikerül megvédeni a császárt a merénylőktől? És önmagukat a császártól?

De legfőképpen, ki kerül ki győztesen abból a harcból, ahol a szerelmi ötszög tagjai rajtuk kívül egy nemes hölgy, egy szamuráj és egy élő kard?

A Calderon, avagy hullajelölt kerestetik várva várt folytatása."

Már amikor megláttam, hogy milyen jó hosszúra sikerült, megörültem.

Ismét nagyot alkotott On Sai, élvezhető és imádnivaló az írás.

Calderon egy kutatóhajó, a Békanyál, kapitánya, ahol csak nők és gyerekek vannak. Ahogy eddig minden kapitány kihasználta a helyzetet, tőle is ezt várták, de hát a nemes az nemes, ugyebár.

A kamaszok és a legénység is pokollá teszi az életét, míg Taina a hajóra nem érkezik. Ő tesz helyre mindent.

Taina közben a szamuráj férjjelöltek között próbál élni, míg vissza nem kerül az űrbe. Egyre több információ derül ki a múltjáról és ő is rádöbben, hogy mi folyik körülötte.
Kettejük kapcsolata elég nehézkesen indult, ami nem is csoda, elvégre Calderon a karrierje útjába állt, igaz a Játék érdekében.

A hadgyakorlat körül forog a történet, minden lépésnek meg van az értelme, logikusan felépített történet. A hajóra szamurájok kerülnek, a vezetőjük hűséget fogadott Tainanak.

A nemesek világába is bepillantást nyerünk, Taináról kiderül a bálon mindenki számára, hogy Hordozó, Calderont a család fejévé teszik.

A hadgyakorlat és a kivégzés után ahogy Calderon fölött a kard átvette az uralmat, ijesztő volt. A kardtánc pedig valami eszméletlen. Imádtam.

A szervezkedések, ahogy a veteránok és Oregon is belelendül a játékba nagyon tetszett.
Zorachot is egyre jobban megismertük, vicces volt, hogy Calderon egy kiskutyának képzelte el a kardja lelkét.

Ami tetszett az a Yaoi klán elnevezés. Az, hogy egy meleg szamurájokból álló klánt Yaoinak neveznek… egyszerű, és mégis nagyszerű.

Matteo gróf körömlakkozása is hatalmas volt. Először nem is gondoltam, hogy van jelentősége, egyszerű hóbortnak tűnt, aztán kiderült, hogy hatalmas jelentőséggel bírt.

A végén pedig az esküvő. Néhol már komolyan azt hittem, erre sosem kerül sor, de ők még ezt is megoldották.

Az egész könyvön át fenntartotta az érdeklődésemet a történet, letehetetlen, végig én is a részese voltam, ott voltam minden helyszínen velük. Az összes karakter remekül kidolgozott, humoros és ahol kell, komoly. Egyszerűen imádtam olvasni.