Gaura Ágnes - Vámpírok múzsája

Kiadás: Delta Vision Kft, 2012

Oldalak száma: 468

Sorozat: Borbíró Borbála

Fülszöveg: „Borbíró Borbála a magyarországi Vámpírkutató Intézet alkalmazottja, bakancsos tudós és magánéleti szerencsétlenség, akinek a munkája a mindene - ám amikor hatalomra kerül az Emberfeletti Összefogás Pártja, az intézet az élőholtak megnövekedett politikai befolyásának köszönhetően bezárja kapuit. Mit tehet egy állástalan vámpírkutató egy olyan Magyarországon, ahol a vámpírok lassan teljes jogú állampolgárokká válnak, és ahol a háttérben köttetett szerződések különleges kiváltságokat is megadnak nekik? Az állás, amely végül az ölébe hull, jóval több és veszélyesebb, mint amiről valaha is álmodott, és rejtélyes, új főnöke hamarosan hajmeresztő feladat elé állítja: be kell épülnie a kormány tanácsadói, az IQ vámpírok közé, hogy kiderítse, mit titkolnak emberi szövetségeseik elől. Bori nem tudja, képes lesz-e átverni Magyarország legokosabb vámpírjait úgy, hogy csupán eszére és alaposan felvágott nyelvére támaszkodhat, de a vérét, életét és emberségét megőrizze. Magyar nyakba magyar szemfog!”

Egy ideje szemeztem ezzel a könyvvel, de csak mostanság vettem rá magam, hogy beszerezzem az első részét.

Az Amerikában játszódó kezdet még annyira nem dobott fel, de ahogy Bowman bejött a képbe egyre jobban belerázódtam a történetbe, és amint visszatértek a szálak Magyarországra, teljesen elvesztem. Két nap alatt kivégeztem a könyvet.

A magyar nevek, a magyar helyszín egyáltalán nem volt zavaró olvasás közben, ami meg is lepett kissé, elvégre mégiscsak fantasy könyvről van szó.

Pörgős történet, tele humorral. Szinte végig mosolyogtam. Minden tetszett. Úgy éreztem, minden a helyén volt. Még az is, hogy Edgar Allan Poe életébe bevettek egy vámpírt. A történelmi utalásokkal egyértelműen életszerűbbé tették az eseményeket.

Az elejétől a végéig bent tartott és a vége is nagyon tetszett, elégedett voltam vele, ami az előtte olvasott könyv után kifejezetten jól esett.

A főhős Bori belevaló vagány csaj, aki akkor sem fél szájalni, ha az élete a tét éppen. Imádtam minden egyes megjelenését. Főleg ha Attilával voltak porondon. A kettejük viszonya olyan, mint az öreg házasoké. Mármint az olyan házasságoké, amik abban a világban vannak. Imádtam őket.

Attila karaktere tipikusan az a fajta, aki nem tűr ellentmondást, a beosztottjai ténylegesen a vérüket adnák érte, hogy ne rúgja ki őket. A beszólásai, és a stílusa remek. Imádtam.
A vámpírok világa és a vámpír szereplők is jól lettek tálalva. A vérmedvék, mint testőrök, találóak. Nem biztos, hogy szívesen találkoznék velük.

Koppány laza és lázadó karaktere kifejezetten tetszett, de a vérmedve Kristóf is szimpatikus volt.

Az Esélyegyenlőség izgalmas hely. Olvasás közben kapásból arra gondoltam, hogy egy ilyen helyen én is szívesen lennék törzsvendég.

A vámpír tanácsadókkal felszerelkezett kormány egyszerre bizarr és elgondolkodtató, főleg, hogy IQ vámpírok. Hmmm...

Összességében imádtam ezt a könyvet és biztos, hogy folytatom a sorozatot.

Idézet:

„- Nem erkölcsi aggályaim vannak, basszus, hanem gyakorlati aggályaim! –Legszívesebben lefejeltem volna. Kicsit agresszívabb voltam, mint máskor, de egyébként is rosszul tűrtem, ha valaki ennyire nincs egy hullámhosszon velem. – Attila, ez Budapest! Honnan a lószarból kerítünk szűzlány-vért?”

Spoiler:

Kedvenc részem:
Nehéz eldönteni, de talán azt tudnám kiemelni, mikor Béla megpróbálta rávenni Borit egy kis kihívásra még az elején. Remek volt. Kicsit bántam, hogy nem Béla nyert.

50 könyv 1 év alatt kihívás: 8. egy vicces könyvet