Licia Troisi - Thuban öröksége

Kiadás: könyvmolyképző kiadó, 2010
Első megjelenés: La ragazza drago – L’ereditá di Thuban
Oldalak száma: 334
Fordító: Garamvölgyi Katalin
Sorozat: Sárkánylány










Fülszöveg:


"Sofia lassan kinyitotta a szemét. Repült. Szárnyai verdestek a levegőben, alatta pedig ki rajzolódott a romok labirintusa.

Nem tudta elhinni... Olyan természetesnek érezte őket, mint kezét, lábát. Szépséges, valódi, erős szárnyak voltak. És hatalmasak. Thuban szárnyai. Ezeket látta álmában, ezek a szárnyak repítették éjjelente a fehér város fölött. Elragadtatottan felkacagott, és egy pillanatig még azt is elhitte magáról, hogy valóban különleges.”


Az utóbbi könyvek után úgy gondoltam, hogy olyanba kezdek bele, ami nem sötét hangulatú fantasy.

El is kezdtem Neil Gaiman és Terry Pratchett Elveszett próféciák című könyvébe, amiről úgy gondoltam majd kikapcsol, de mikor már olyan sokat olvastam és láttam, hogy még csak a 100. oldalon tartok… inkább váltottam.
Licia stílusa az egyik kedvencem. Semmi sem lesz rózsaszín egyik percről a másikra, és ez nagyon bejön, így megrendeltem a Sárkánylány sorozat elő részét.

A „Gyilkosok szektája” után egyértelmű volt, hogy ebbe a sorozatba is belekóstolok, és nem csalódtam.
A világ megmentése néhány sárkánnyal, akik emberi testekbe vannak zárva, és ha két lánynak kell megmentenie a világot, az nem túl egyszerű.
Sofia kapta Thubant. A vezető sárkányt, amivel a főhősnőnk igen nehezen birkózik meg.
Végig ugyanazt az önmarcangoló lányt látjuk, aki szinte már azért is hibásnak érzi magát, amiért levegőt mer venni.
Ez a viselkedés egy idő után idegesítő volt, és nem a karakter fejlődés csúcsa, de a végére sikerült egy kicsit összeszednie magát, ami határozottan pozitív fényt vet a sorozat következő részeire.

Lidja vele szemben merész, azonnal belemegy mindenbe, őt sokszor ő maga kezdeményezi a veszélyes feladatokat/nyaktörő mutatványokat. Nem viselte meg különösebben a rá szabott feladat, amit nem éreztem túl realistának, de ez a fajta viselkedés jobban tetszett, mint Sofiáé.

A professzor, a mentor, a védelmező, aki mindig ott van, hogy segítsen. Vagy mégsem.
Bár a házon belül tanítja a lányokat, és segít elsajátítani a lányoknak a tudást, de semmi többet nem tesz. Nem tehet. Igazából tetszett, hogy nem jelenik meg a nagy összecsapásnál, hogy megmentse a lányok életét egy hirtelen jött képességgel.

Ami a sötét oldalt illeti…
Nida és Ratatoskr Nidhoggr katonái, akik segítenek neki visszaszerezni erejét. A bekebelezettek segítségével igyekeznek harcolni, több-kevesebb sikerrel. A vége felé egyre komolyabb szerepet kap Nida, aki kifejezetten eszes, bár néha igazán mellé nyúl. Túlságosan is elbízza magát, és ez okozza a vesztét minden esetben.

Most, hogy elolvastam a sorozat első részét már alig várom, hogy folytathassam. Rég fejezte be könyvet ilyen gyorsan.
Share on Google Plus

About Unknown

Író, Könyvblogger, Fantasy, Skandináv krimi, Tea, Japán, Távolkelet
    Blogger Comment

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése